Az Instagramon közel 340 ezer #digitaldetox hashtaget találni. A vaskos paradoxon hűen tükrözi a 2010-es évek derekán előszeretettel alkalmazott jó gyakorlat fenntarthatatlanságát 2023-ban. Az okostelefonok tömeges elterjedésekor, a munkahely és a magánélet fokozatos digitalizációja idején még érdekes kihívásnak, – a szó szoros értelmében – kikapcsolódásnak számító digitális detox ma már olyan feladat, amivel aligha szeretnénk szembesülni.
Mindent behálózó digitáliák
A McKinsey & Company 2020-as kutatása szerint csupán a Covid vírusjárvány első hulláma alatt átlagosan 20-25-ször olyan gyorsan digitalizálódtak a vállalatok, mint azt a felsővezetők előzetesen egyáltalán lehetségesnek (!) gondolták. Ez a szám a távmunka bevezetése esetén 43-szoros, így kijelenthető, hogy a digitális megoldások rövid időn belül elárasztották a munkahelyeket.
A digitalizáció ugyanakkor a magánéletünket sem hagyta érintetlenül a pandémia alatt. A családi és baráti kapcsolatok fenntartására a lockdown, a kijárási korlátozások alatt kizárólag online adódott lehetőségünk. Ezzel a magánéletünk korábban soha nem látott módon a digitális térbe szorult – és kutatások szerint ez a Covid-válság végeztével részben meg is maradt.
Mit ad nekünk a digitális detox?
A digitális detox, mint elnevezés először vélhetően 2012 körül kezdett elterjedni, utalva arra az egészségtelennek tűnő digitális telítettségre, amely az okostelefonok tömeges elterjedésével megjelent a mindennapjainkban. A fent idézett német-svájci tanulmány ugyanakkor rávilágít, a digitális detox gyakorlatát a kutatási eredmények fényében ma nem tekinthetjük egyértelműen pozitívnak.
Jóllétünk, egészséges kapcsolati dinamikáink, munkahelyi teljesítményünk és egyéb vizsgált szempontokból nézve a kutatók több korábbi tanulmány eredményeit összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a digitális detox ellentmondásos hatású lehet. Az offline időszak egyes kutatások szerint később fokozott közösségi média használatot eredményezett, de a társadalmi nyomás vagy a kimaradás félelmének (FOMO – fear of missing out) intenzívebb megélése is új stresszforrás lehet a detox ideje alatt.
De mi az a digitális mindfulness?
A távolkeleti filozófiákban gyökerező, a buddhista és hindu hagyományokhoz szorosan kötődő mindfulness-t magyarul leginkább tudatos jelenlétnek fordítjuk. Érdekes módon a mindfulness összetettségéből adódó eltérő meghatározások, akár közkeletű félreértések a digitális mindfulness esetén is fel-fellelhetőek – bár eltérő okokból.
A 2000-es évek végétől megjelenő mindfulness applikációk mára széles körben elérhetőek akár a Netflixen is (Headspace), így egyre gyakrabban találkozni a digitális mindfulness kifejezéssel ebben a kontextusban. Sőt, a munkahelyek fent említett erőltetett digitalizációjával párhuzamosan felmerülő kihívásokra is a digitális mindfulnesst említik a szakértők jó gyakorlatként. Utóbbi meghatározás kapcsolódhat ahhoz a (digitális) wellbeinghez is, amelyről nemrég írtunk bővebben.
A harmadik meghatározás, digitális jelenlétünk tudatossá tétele adja valójában ennek az írásnak a témáját, amely ebben az értelemben a digitális detox eredeti céljával állítható párhuzamba. A hibrid munkahely és a digitalizálódott magánélet egyre feszítőbb elvárásaival, valamint a tech-függőséggel szemben a digitális mindfulness tudatossága hatékony eszköz lehet mentális egészségünk megtartásához.
Digitális mindfulness a gyakorlatban
Az okostelefon, az okosóra folyamatosan záporozó értesítései elől nem tudunk kitérni, a kapcsolati hálónk komplex társadalmi nyomása pedig minden körülmények között azonnali cselekvésre ösztönöz. „Az emberek úgy nyúlnak a telefonjukhoz, mintha egyik cigarettáról a másikra gyújtanának” – nyilatkozta a téma kapcsán Amber Case oregoni antropológus a BBC-nek. „Lefoglalják azt az idejüket, ami szabad is lehetne, és más emberek gondolataival töltik ki.”
A szakember arra figyelmeztet, mentális egészségünk érdekében egyszerűen csak hagyjuk az elménk szabadon kalandozni ilyenkor, figyeljük meg a környezetünk, esetleg adjunk magunknak egy percet arra, hogy – unatkozzunk.
„A technológiát nem tudjuk kizárni.” – ezt már Sina Joneidy, a Middlesbrough-i Teesside Egyetem digitális vállalkozásokkal foglalkozó vezető oktatója mondta a BBC-nek. „Arra viszont ügyelek, hogy mindig céltudatosan használjam.” A mentális egészségünket összetett módon romboló céltalan scrollozás helyett a szakemberek egységesen a technológiai tudatos használatának fontosságára hívják fel a figyelmet.
A digitális detox fenntarthatatlanságát támasztja alá, hogy a digitális tudatosság elősegítésére sokan digitális eszközöket (is) használnak. Amikor rájött, hogy naponta átlagosan 80-szor nyitja meg az Instagramot, Amber Case is így tett. „Sok különböző appot kezdtem el használni a tevékenységem monitorozására.” – mondja Case. A One Sec-kel például késleltette az alkalmazások megnyitását, hogy legyen egy másodperce átgondolni, valóban szükséges-e most megnyitni valamit. Ez pedig segít kilépni a robotpilóta üzemmódból. Egy-egy másodperc, ami applikáció nélkül is mindenkinek jól jöhet.
